Drága Édesanyám eltávozott...

Valamikor talán 1,5 évvel ezelőtt egy jóga elvonuláson, az egyik jógás tanulóm kérdezte tőlem mit csinálnék, ha Édesanyámmal történne valami.... akkor azt mondtam neki, hogy intelligenciával tudom mit tennék, de igazából ez csak a valós élethelyzetben derül ki. 

A jóga az elméleti tudást nem tartja tudásnak, kizárólag az a tudás ér valamit amit a gyakorlatban megvalósítottunk... akkor még nem gondoltam, hogy az élet  ilyen rövid időn belül fog tesztelni...

Édesanyám 2019. november 7-én hagyta el a testét és tegnap december 12-én volt a temetése.. 

A test elhagyása azoknak akik itt maradnak részben egy fájó hiány, de nekünk vaisnaváknak (ez egy hindu vallás) egy időben öröm is, mert tudjuk, hogy a lélek elhagyva a testet, ha megfelelő életet élt, halad tovább az útján egy jobb élet felé. 

Hálás vagyok Istennek, Krisnának azért, hogy megfelelő tudásom van, volt ahhoz, hogy ezt a folyamatot értsem, kezeljem, feldolgozzam  és támogassam az Édesanyámat ezen az úton. 

Hálás vagyok azért is, hogy az utolsó időszakban sokat lehettünk együtt  az Anyukámmal és azért is, mert még a közös elbúcsúzás lehetőségét is megkaptuk. 

Hálás vagyok a sok támogatásért, megannyi imáért amit a környezetemben lévő kedves ismerősöktől és a bhaktáktól kaptam. 

Különös kegynek érzem, hogy akármikor eszembe jut az Édesanyám vagy az elmúlt hónapok történései, elönt valamiféle melegség, békével és szeretettel a szívemben gondolok Édesanyámra.  

A temetésére írtam egy búcsúztatót és szeretném, hogy mindenki tudja, hogy ő milyen jó Anya és jó ember volt, ezért végül úgy döntöttem megosztom veletek...

Mindenki tudja, aki egyszer megszületik, az el is távozik… ez az élet rendje, de mindig marad egy hiány, egy űr az eltávozott után azokban, akik szeretik.

Drága Édesanyám 74 éves korában hagyta el a testét… Hogy milyennek láttam őt?

Segítőkész, gondoskodó, szeretetteljes, kedves, türelmes, elfogadó, jó eszű, kitartó ember volt jó humorral és némi kritikus hajlammal megáldva.

Segített ahol tudott, törődött, gondoskodott, ápolt, támogatott, jó tanácsokat adott, érdeklődött, inspirált, vigasztalt, etetett. ölelt és szeretett.

Nehéz gyermekkora ellenére nagyon gondoskodó Feleség és Édesanya lett, akinek a család volt a legfontosabb. Mintát adott arról, milyen amikor valaki a saját igényeit, vágyait, lehetőségeit háttérbe helyezi azért, hogy a családját, férjét, gyermekeit szolgálja, róluk gondoskodjon.  Saját magának a legolcsóbb dolgokat vette, míg nekünk a gyermekeinek igyekezett mindenből a legjobbat adni. Akármilyen késő este volt, nem törődött a saját fáradtságával, ha valaki a családból megkívánt valami finomságot, ő akár este 9 órakor nekikezdett sütni, főzni.

Sütött, főzött, eltett, befőzött és etetett… etetett mindenkit sok sok finomsággal  -  sokszor úgy, hogy neki már nem is jutott. Ki nem emlékezne a finom ételeire amiket készített, süteményeire, lekvárokra, szörpökre.

Azt hiszem számára a legnagyobb boldogság az volt, hogy gondoskodhatott.  

Nem csak családja részesült a szeretetteljes gondoskodásában, hanem minden elesett lélek felé szeretettel és törődéssel fordult… a barátokat, ismerősöket tanácsokkal látta el, segített mindenkinek, etette a kóbor kutyákat, cicákat, az éhező madarakat, segítette a hajléktalanokat is. A legnagyobb télben is kitipegett a madáretetőhöz, hogy a kismadarak nehogy éhezzenek, és az üvegen keresztül leste a házból, amint jóllakik a környék összes madara.

Nem csak törődött, de végtelenül hálás volt a törődésért, a kedvességért, amit kapott másoktól, különösen az utolsó időszakban, amikor segítségre szorult.

Szeretett tanulni, tudásra vágyott minden életterületen... amikor egy ismeretlen fajtájú madarat látott sietett a madárhatározóhoz és próbálta azonnal megkeresni ki az új kis jövevény.  Szerette a rejtvényeket, a logikát, a történelmet, a politikát, gazdaságot, mindent ahol kamatoztathatta éles eszét és lényeglátását. Széles körű ismereteinek köszönhetően bárkivel, bármiről el tudott beszélgetni, nagyon kommunikatív volt.

Egyszerűen, szerényen élt, nem vágyott a külsőségekre, nagy dolgokra. Volt hajlama a búskomorságra, de minden apró dolognak tudott örülni… egy szál virágnak, egy szép gombának, egy kismadár röptének vagy egy akciós pogácsának. 

Szerette a szépet, a természetet és a művészeteket - különösen a verseket. Kiváló memóriájának köszönhetően még az utolsó néhány hónapban is tökéletesen idézett megannyi verset. Sokszor egy élethelyzetben a véleményét, tanítását egy-egy odaillő idézettel hozta tudtomra.

Szeretetteljes gondoskodása mellett kitartás és stabilitás jellemezte A dolgokat lassan, nyugodt tempóban, türelmesen és átgondoltan csinálta – lassan döntött, lassan sétált – pici gyerekként mindig türelmes volt velünk, soha nem sürgetett, türelmetlenkedett…  fiatal lányként zavart, hogy lassan ment az utcán, később magam is rájöttem ugyan hová sietnék… 

Édesanyám megfontolt és megbízható volt, egész életemben számíthattam rá.

Az élethelyzetekben kitartóan helytállt, amit egyszer elhatározott azt nem adta fel. Kedvenc mondása „ Az én hátamon fát lehet vágni”… és lehetett is… mindent türelmesen tűrt, elviselt, tolerált. Életében sok nehéz pillanatot élt át, de ő kitartott minden körülményben.

Szeretett gyűjtögetni, felhalmozni és alapvetően ragaszkodott mindenhez, de még 70 év felett is volt benne nyitottság, képes volt új dolgokat kipróbálni.  Még  ájurvédikus méregtelenítő kúrát is tartott.

Számomra nem csak az Édesanyám volt, de a legjobb barát is, akivel kislány korom óta szinte mindent meg tudtam beszélni. Még 14 évesen is értem jött az iskolához és kikérdezett milyen napon volt, hogy érzem magam. Osztozott minden örömömben és bánatomban. Felnőttként is szinte naponta beszéltünk telefonon és Édesanyám is mindig megosztotta velem az örömeit és bánatait.

Egész életében hívő ember volt, különösen az utolsó hónapokban naponta imádkozott Istenhez és ez sok erőt adott neki. Eltávozásakor elfogadta Isten akaratát, nyugodt és békés hangulatban hagyta el ezt a világot.

Drága Édesanyám, bárcsak az Úr megáldana minden tekintetben.

Nagyon fogsz hiányozni, ami természetes, imádkozom, hogy a lelked haladjon a maga útján és közelebb kerülj Istenhez.

Köszönöm, hogy Te voltál az Édesanyám és köszönök mindent, amit kaptam Tőled, a megannyi szeretetet, törődést, türelmet, kedvességet.

Örökké hálával és szeretettel fogok gondolni Rád.

Kislányod Kati